Hegyekben áll itthon a falevél, nemcsak a natúr, hanem a múltkori levélnyomdázásból maradt színes falevél is. Pakolgattam jobbra, rakosgattam balra, aztán beleszaladtam egy doboznyi sült gyöngybe, na, az is várja egy ideje, hogy legyen belőle valami. És akkor a kettő a fejemben összeállt. Ez a faleveles függeszték tehát két eddigi alkotás melléktermékéből készült. 🙂
Valahogy minden úgy egymásra talált. Álltak az asztalon a festett levelek, és ahogy ránéztem a színes kupacra, eszembe jutott a sült gyöngy, meg az a fonal is, ami egy meg nem valósult szövésből maradt. Olyan hasonló a színviláguk. Kallódott még az asztalon pár hazahordott bot, és akkor ezeket rakosgatva kialakította magát a függeszték.
Hozzávalók:
- bot
- fonal
- falevél
- olvasztott gyöngy
Ez egy elég szabadon variálható dolog, úgyhogy kerülhet rá gyöngy, festett száraztészta, madártoll, bármi, ami kéznél van. A fonalat feltekerjük a faágunkra, rákötünk pár hosszabb szálat, amire ráerősítjük a dekorációt – ezt érdemes előre kirakosgatni, hogy lássuk, mit, mivel, milyen távolságra kössünk – , az ágacskára pedig fület kötünk a fonalból, hogy fel tudjuk akasztani. Kész.
A fiúk, miután régebben befestették a faleveleket, és összeállították a gyöngypogácsákat, most leginkább a fonal feltekerésében tudtak segíteni. Az összeállítás az én feladatom lett. Fehér háttér előtt képzeltem el, de valahogy olyan erőtlen volt fehér falra akasztva, ezért kipróbáltam a gyerekszoba kék falán. Ott a helye!